Még tavasszal hívták fel a gyermekeim a figyelmem, hogy SADE koncert lesz valamikor novemberben Pesten. Akkor már tudtam, hogy ezt nem lehet kihagyni. Ha jól emlékszem, 2000-ben jelent meg az utolós SADE album, a “Loves Rock” címmel.
Ma sétálok hazafelé és ilyenkor nézelődök erre-arra. Elhaladva egy ingatlan iroda előtt, szemembe ötlött egy nagybetűs felirat: “Hitelközvetítés”. Megindult az agyam, elképzeltem, hogy milyen is lehet egy ilyen “hitelközvetítés”:
A cím ellenére fordítva kezdem. Lebontják az első munkahelyem (Soproni Fésűsfonógyár). Nem mondom, hogy nagyon szerettem ott dolgozni, de az emlékek mégis előjöttek. Ott kezdtem dolgozni, ott szocializálódtam, mint munkatárs, ott dolgoztam mikor átszáguldott rajtunk a rendszerváltás.
Ez az időjárás megér egy bejegyzést. A sok-sok nyári esőzés miatt kicsit kárpótolva érezzük magunkat, mivel az időjárás olyan remek viszonyokat teremt, hogy sokkal kellemesebb a kerékpározás, mint nyáron volt. Kis egészségügyi problémából lábadozó félben megkockáztattunk egyet a szokásos túráinkból, ami végül is nagyon kellemesre sikerült.
Megint ART, vagyis Augusztusi Rondella Tárlat. Amúgy ez egy jó hír, csak bosszantó, hogy úgy mennek az évek, hogy az ember csak kapkodja a fejét. Ez már a hatodik és a kör is már 10 éves. Idén ismét van egy téma. Eredetileg a 10 lett volna, de valahogy senkinek nem jött az ihlet a 10-el, így megváltoztattuk és lett az Én-Mi. Mindenki olyan képet készített…
No, azért annyira nem, csak egy kicsit. Attila barátommal vasárnap nekiindultunk egy “fraknói kör”-nek, de most visszafelé. Remélve, hogy az időjárás nem tréfál meg minket, reggel hétkor indulás. Hívtuk Pétert is, de megint valami olyan kifogással állt elő, hogy a családdal mennek Olaszba nyaralni. Mindig talál valami átlátszó kifogást. Így ketten vágtunk neki…
A Három Hét Galéria első alkalommal hirdette meg „Hommage” pályázatát:
“Részben igazodva a retro ma már mindennapi jelenségéhez, olyan pályázatot hirdet meg a – főként kortárs fotográfiával foglalkozó – galéria, mely terveink szerint 2011 után is minden évben megrendezésre kerül.
Az esti szokásos “na még végigkattintgatom az adókat” akció során elakadtam az EuroNews csatornánál. Hoppá Monacóban esküvő volt. Na, nem olyan, mint a múlkori, karótnyelős nagyon arisztokrata vagyokos angol, hanem ez olyan kis lazább. Itt Jean Michel Jarre koncert volt az esti desszert. Alig volt impozáns a Herkules öbölben felállított bazi színpad, meg a az órákon keresztül röpködő tűzijáték, de hát hercegéknél ez már így megy…
Mindig is lehetett hallani, hogy a Google nagyon szeretne egy Facebook szerű közösségi oldalt készíteni. Erre több próbálkozása is volt, de ezek általában elhaltak, mert nem igazán voltak sikeresek és nem is igazán sikerültek jól. Most felröppent a hír, hogy a Google+ al talán sikerül valami jót alkotni. Első pillantásra leplezetlenül egy Facebook utánérzés, de már kapásból van egy…
Valahogy a középiskolai évek mélyebb nyomot hagynak az emberben, mint más időszakok, a tanárokhoz is más a viszony, mint mondjuk az egyetemen vagy a főiskolákon. Az osztályfőnök talán még meghatározóbb, ami persze lehet pozitív és negatív is. Nekünk egy olyan osztályfőnökünk volt, aki csendes szavú volt, kedves, tudott velünk nevetni és valahogy sohasem volt olyan nagyon “szigorú”, de mégis tudott hatni ránk…